Az illatok emlékeznek, emlékeztetnek. Egy nyári zápor után átélhetünk néhány, különböző érzékszerveinkre ható, emlékeket ébresztő pillanatot...hallom a vízcseppek surrogását a fűszálakon,orromban az ázott föld semmihez sem hasonlítható illata. Nekem mindig a gyerekkorom villan be ilyenkor... Zápor...

Házimunka, főzés, teregetés, porszívózás, meg se kottyan egy óvodásnak! Gergő szeret főzni, persze egyelőre csak játékból. Ízek tekintetében nem ismer lehetetlent, és  hozzávalókból sem. -Anya, ez nagyon finom lesz, tettem bele huncut paprikát!! - lelkendezett Gergő. A magyar népmeséből ismert...

Egy kép - egy vers, volt már ilyen...Életképek sorozatomban régi fotókhoz szövök verset, kreatív játék gyanánt. Neked mi jut eszedbe a képről? A tükörből valaki néz /Fodrásznál/ Hajának hullámaiból kitör az új nő… Tessék, más lettem! Mindent letettem mi eddig nyomott, múltat, szerelmet, s a...

Kicsi kétéves Nándikám még gyakran eltéved a szavak szépséges rengetegében. -Belement egy pillangó a szemembe! - nyöszörögte könnyes dörzsölgetések közepette. Természetesen pillangóról szó sem volt, csak egy kicsi szempilla volt a ludas. És hát, vannak közös hangzóik... A szemtelen...

-Anya, nagyon szeretlek! Még a végén szedek neked virágot! - vallotta meg nekem Gergő a minap. Szavai még most is itt csengnek a fülemben, s még a végén virágot is szedett nekem! Szeretem! Felsoroló - Anyukámnak nincs Anyukámnak párja nincs, és továbbá hosszú haja, semmi baja, aranyfoga vagy...

Hajnalodik, kiugrom az ágyból - mondaná Micimackó. Ez egyre kevésbé megy nekem. Szerintem a rossz idő, a sötétség az oka. A belső órám már kezd átállni téli időszámításba, nem mintha ez azt jelentené, hogy nem kell felkelni, legfeljebb nem kiugrom, inkább csak kimászom... Hajnali képszelet Földre...

A padlás egy olyan kirakós, ami az évek alatt fölhalmozott emlékek darabkáiból áll...A hétvégén a szülői ház padlásán barangoltam, és ráleltem egy régi levélre, üzenetre, amit anyukám írt nekem. S akkor ott rámszakadt az elmúlt sok-sok év emléke... A padláson Félhomály- a múlt fakult színei...

Igazán különleges hangulatban telt a szeptemberi Nyitott műhely. Szép lassan mindenki megérkezett, és sokan hoztak is magukkal verseket, rajzokat, festményeket, szebbnél szebb kézzel készített ékszereket, még egy gyönyörűen hímzett párna is előkerült. Mindenki örömmel mutogatta kincseit, lelkesen...

-Én már értek a laptophoz! - büszkélkedett Gergő a minap. S valóban, egy színezős játékot játszottunk, és meglepően jól kezelte a gombokat, a tapipadot. -Csak bele kell mártani az egeret a festékbe, és már lehet is színezni! -magyarázta fontoskodva. Hiába ez már a Z generáció... Virtuális...

Egy régi vers újra előkerült...de miért lett ez egyszeriben fontos számomra? A   Nyitott műhelyben   kiderül, hamarosan! A festett lány Egy festmény lóg a falon a lány a tükör előtt haját fésüli, szinte hallom a selymesen sercegő szikrázó suhanást. A szemei sírnak látom bár...