A padlás egy olyan kirakós, ami az évek alatt fölhalmozott emlékek darabkáiból áll...A hétvégén a szülői ház padlásán barangoltam, és ráleltem egy régi levélre, üzenetre, amit anyukám írt nekem. S akkor ott rámszakadt az elmúlt sok-sok év emléke... A padláson Félhomály- a múlt fakult színei...

Igazán különleges hangulatban telt a szeptemberi Nyitott műhely. Szép lassan mindenki megérkezett, és sokan hoztak is magukkal verseket, rajzokat, festményeket, szebbnél szebb kézzel készített ékszereket, még egy gyönyörűen hímzett párna is előkerült. Mindenki örömmel mutogatta kincseit, lelkesen...

-Én már értek a laptophoz! - büszkélkedett Gergő a minap. S valóban, egy színezős játékot játszottunk, és meglepően jól kezelte a gombokat, a tapipadot. -Csak bele kell mártani az egeret a festékbe, és már lehet is színezni! -magyarázta fontoskodva. Hiába ez már a Z generáció... Virtuális...

Egy régi vers újra előkerült...de miért lett ez egyszeriben fontos számomra? A   Nyitott műhelyben   kiderül, hamarosan! A festett lány Egy festmény lóg a falon a lány a tükör előtt haját fésüli, szinte hallom a selymesen sercegő szikrázó suhanást. A szemei sírnak látom bár...

Amúgy sem szeretem a vasárnapot. Egy búcsúzkodós, könnyáztatta vasárnapon írtam ez a verset. Persze akkor még nem tudtam, milyen hamar újra látom Őt... Hátha Egy rosszabbik fajta vasárnapon elmentél. Most ruhádat áztatom hátha feloldom hiányodat. Hátha a lámpafény elfelejti árnyékod, hátha a...

Nyárvégi hangulatban nyárvégi gondolatokat kapar ceruzám...Valahol mélyen szeretem az őszt is, de a nyár végi elmúlás érzés minden évben leteper kicsit. Nyárutó felnyalábolja szövetszálait a nyár – róla letelt már … csomagol a nyár szerteszét zörögnek a búcsúlevelek G.GY.M.

Megosztó téma...nem tudtam elmenni mellette, a szó szoros értelmében. Ez a férfi Budapest egyik aluljárójában üldögélt, és rajzolt. Gyönyörűen. Nem akarom találgatni, hogyan került oda, írásommal csupán a művészetnek szeretnék adózni. Köszönöm a rajzot!  Egy hajléktalan művészhez …pár...

Felkerekedtünk, hónunk alatt csomag, gyerek, elsuhanó hegyek, völgyek...a tizedik után már nem érdemes számolni az órákat...De odaértünk, és nyaraltunk. Böblingen gyönyörű kis város Németországban, s habár szokatlan volt a magyar alföldhöz szokott lábaknak a kanyargós, lejtős, emelkedős utcákon...

Jól látom? Valamit húznak maguk mögött a szálló madarak? Talán a nyarat... Nyárutó madarak szállnak de mostan a nyarat is magukkal viszik G.GY.M.

-Nem akarok lapos lenni!-kiáltotta Gergő önérzetesen. -Nahát, miért lennél lapos? -tudakoltam. A válasz eléggé logikásan, de annál mulatságosabban hangzott: -Mert megcsíp a szúnyog, szívja a vérem, és én meg lapos leszek! Nem akarok!  A gyermeki logika nem ismer határokat... Szökött szúnyog A...