-Anya, ez a mézeskalács házikó már nagyon régi! - merengett Gergő. -Szerintem már megházasodott!  A szavak szó szerinti újraértelmezésében a gyerekek verhetetlenek...     A megmenekült mézeskalács Van egy házam mézeskalács, kidíszített fajta, tojáshabból sorakoznak a hópihék...

Gergő és Nándika szeretnek legózni. Építeni, miközben szárnyal a fantáziájuk, vagy lerombolni, és a dolgok fölött állónak képzelni magukat...A minap Nándika roppant előzékenységről tett tanúságot. Egy színes, magas tornyot épített kockákból. -Nándika, lerombolhatom?-kérdezte nagyvonalúan Gergő....

Nem tudok úszni, vadvízben főleg nem...hagyom hát a csillagokat!   *Javítva Itt vagyok… sötét a víz, s a csillagok benne arrébb-arrébb lebbenve, darabokra törve s újra összenőve hitegetnek. Higgyem-e, hogy úszhatok csapás nélkül? S majd végül egy örvény nem kap el? Nem hiszem. Könnyeimet...

Határozottan meleg van. Keresem azt a helyet, ahol jobban érzem kicsit magamat...de a békák brekegnek...viszont a pillangó tudja, hová megy...     Helyzet… Idekint a hőség veri a mellét- sorvadt fűszálak közt vánszorog a nyár, meg-megáll, tán esőre vár. Amott egy lepke, szárnyát...

Gergő anyagias...természetesnek veszi, hogy a világban a dolgokat meg lehet venni. A minap arra volt kíváncsi, hogy a pók hogyan készíti a pókhálóját. -Van neki szövőmirigye. - válaszolt apa, mire felcsillant Gergő szeme: - Apa, veszel nekem olyat! :)  Apa veszel… …kisautót, kukásat meg...

Nyár van, alig fürdőruhában...és akkor bevillantak zalakarosi nyaralásunk emlékszemcséi. A napfelkelték és én-felkelték, a család többi tagjával ellentétben én szeretem a hajnalokat. Ilyenkor előttem a csönd, a kelő nap reménye, a fák zöldjében megbújó árnyak, a lassan elpárolgó...

Ha jó a kedved üsd a kenyeret! - énekelte Nándika átszellemülten. Ez csak amolyan átirat, de Gergő már igazi verset ír, tudatosan, figyelve a szóvégi összecsengésekre. Mai kétsorosát tovább gondolva született meg a következő játékvers. Öreg a pók Ott van egy pók, nyelveden lóg. lábai nyolc, messzi...

Vannak napok, helyzetek, amikor legszívesebben elhajítanám azt a bizonyos fagyit...természetesen csak átvitt értelemben.    Ez nem egy fagyi– vers Csöpög a fagyim forgatom itt is ott is megnyalom. Lassan fel sem ismerem de már ragad mindenem. Azt gondolom, gondolják, majd...

És végre itt a nyár...a kezdet, az ígéret, a remények, a "még minden lehet" varázsa. Tényleg minden lehet? "Az álmok nem valóra válnak. Minden ami sikerül, a TE műved!" Olyan jó, amikor ezt el is hiszem.  Egy másik felhevült kert Szél zenél a lombokon: lehunyt szemmel hallgatom. Régi dallam...

- Szedek pillangót! - közölte fennhangon Nándika, és már indult is. -Kellenek a túrós csuszámhoz! - fűzte hozzá, mintegy magyarázatképp. Pillekönnyű étel készül... A gyerekkonyhák áradó fantáziája mindig magával ragad, bár a pillangós csuszát én inkább hanyagolnám.    Interjú a...