Közelítő tél

A távolban görnyedt alak ül egy padon, fején fekete sapka, majdnem a szeméig lehúzva, kopott kabátján a gombok ernyedt cérnaszálakon kapaszkodnak, vajon meddig bírják még? Kesztyűjéből emlék-szálakat morzsolgat, időnként alig észrevehetően megrázkódik. Sír…

Ráncai közt /akrosztichon/

Ráncai közt az ősz
álmos emlékek közt
némán kutat s mutat
céltalan egy megsárgult
arcra. Súlytalan könnyeit
indákon csüngő rég
kialudt vágyait
összegyűrt levelekbe
zokogja s a hűvös szél
tovább sodorja.

G.GY:M.