Egy kavicshoz

Majdnem leesett a nadrág róla, mert a kavicsokkal megpakolt zsebek lefelé húzták...Egy időben mindehová kaviccsal mentünk, mert a kavics egy igazán gyerekkézre álló apróság. És egy igazi kalandor...

Egy kavicshoz

Mennyi idő,
mennyi víz,
mennyi összecsapás
mennyi új táj
hányféle égbolt tükörképe
kellett, hogy ilyenné válj?
Hányszor hitted, hogy vége már?
És hányszor kérted, hogy még tovább?
Félsz-e, hogy homokká porlad szét
minden reményed?
Most jó.
Gyermekkezek görgetnek
s sikongva örvendnek neked.
Még jó.
Majd rád lelnek egy kabátzsebben,
s a fényesre csiszolt felületen
emlékeiket látják.

G.GY.M.